Története:
Egy-egy jelentősebb iskola századokig kisugárzó értékeket adott az ott végzett tanulók által környékének. Bár Csenger iskolája nem tartozott az országos hírűek közé, mégis azt lehet elmondani, hogy ennek a tájnak meghatározó kulturális értékeket közvetítő intézménye volt a múltban is.
Csenger és iskolájának története, fejlődése elválaszthatatlan egymástól. Ezért valószínűsíthető az, hogy a mezőváros XV-XVI. századi virágzása idején az iskola is kiemelkedett a környéken. Első írásos említése viszont csak 1562-ből való, de jelentős előzményére utal, hogy ekkori rektora Ilosvay Péter egy évvel ezelőtt még a nemrég kialakult debreceni iskola rektora volt. Nem akárkit küldtek tehát ki, hogy a reformáció eszméit erősítse Bogácsi Demeter püspök lelkészi székhelyén, Csengerben.
A reformáció és az iskolaügy amúgy is szorosan együtt él ekkor. Az új hitnek erős szellemi bázisra van szüksége, ezért Csengerbe kivétel nélkül a debreceni kollégiumból kerülnek ki a nevelők. A tehetséges falusi gyermekek legjavát ugyanekkor innen a kollégiumba irányítják. A csengeri iskola tehát a központi anyaiskolának –azaz a debreceni kollégiumnak – afféle fiókiskolája, partikuláris intézménye volt. 1696-tól már ismerjük a csengeri igazgatók és a tanítók névsorát. Közülük megemlíthetjük 1778-79-ben Riskó József nevét, akinek az unokája volt Riskó Ignácz.
1777-ig egyetlen tanító végezte az összes növendék oktatását, ekkortól azonban a lányok iskoláztatása is megkezdődött. 1779-ben már 60 lány tanul, ami jelentős létszám ebben a korban, kiemelkedő intézményre vall.
Csengerben az 1700-as évek végén már 3 tanító működik, és az elemi ismereteken kívül latin nyelvű tanítás is folyik. E nyelv oktatása az 1800-as évek elején többször vita tárgya volt, de Csengerben még 1843-ban is a „deák-nyelv” a tanító „múlhatatlan kötelessége” közé tartozik.
1767-ben a régebbi iskolával szemben, a Szamos-parton új „Gyermek-tanító házat” építenek a megnövekedett létszám miatt. 1778-ban már két iskolaépületről van említés, az egyik a lányoké, a másik a fiúké. Az 1850-es években viszont állaguk annyira megromlott, hogy nemsokára újat kellett építeni.
1896-ban új iskolaépületet avatnak, majd 1912-ben még egy újabb, igazán korszerű iskola is épül a régi mellé, amit sokáig „Nagyiskola” –néven emlegettek. A két épületet majd csak 1955-ben építik egybe, egységes utcafronti kiképzéssel. Csenger iskoláztatásában a református egyház töltött be múlhatatlan érdemeket, de ugyanakkor más felekezet iskolái is működtek.
A református iskola igazgatói az 1900-as évek elejétől az államosításig (1948): Kiss Árpád (1900-1932) -Vigh József(1932-1944)
A nagy létszámú izraelita lakosság már 1896-ban iskolát hozott létre. Alapítója és első igazgatója Kaszavitz Miksa volt, tanítónője Pollack Teréz.
A római katolikus vallásúak iskolája már az 1800 óta működik. Ebben az évben a templommal szemben lévő telek Köves (Béke u) utcai oldalán állt az iskolaépület, mely már 1870-ben életveszélyessé vált. Ezért 1878-ban ugyanezen telek Berekalja (Kossuth) utcai oldalán új épületet emeltek, tanítói lakással egybeépítve. Első tanítók Tima Géza és Tima Lenke, majd egészen az államosítási Vilmos István voltak. Egészen későn, 1945-után a görögkeletiek is iskolát emelnek, de még el sem készült az államosításig, majd csak 1953-ban indult ott meg a tanítás.
. Tehát az iskolák 1948-os államosításáig 3 felekezeti iskola is működött Csengerben. Az Általános Iskola megszervezése az 1945-1946-os tanévben történik meg, fokozatosan fejlesztve fel az addigi hat „elemit” nyolc osztályig. Kezdetben a latin nyelvet tanítják- később(1947) a német nyelvre térnek át.
Az államosított iskola első igazgatója, 1952-ig Eszenyi Sándor lett. A későbbi igazgatók nevei a következőek: Szemcsák János(1952-1954)., Zeke Árpád,(1954-1958) .Halász László(1958-1963), Asztalos József (1964-1988). Az 1948/49-es tanévben már valamennyi tanuló teljesen osztott iskolába jár –vagyis 1-8. osztályig külön évfolyamokat létesítettek.
Az 1950-es évek elején internátussal egybekötött körzeti iskolát terveznek, de ez nem valósul meg. 1952-ben megkezdték a volt Zsidó iskola helyreállítását, s ott három tantermet nyertek. 1954/55 évben két régi tanterem –vagyis a régi „kisiskola” 1896-ban épített épületét alapjaitól teljesen felújították, s ott nevelői és igazgatói szobát is kialakítottak, külsőleg az 1912-ben épült Nagyiskolával egybeépítették, egységes homlokzati kiképzéssel. (ez ma a Méliusz Idősek Otthona) 1957-ben a Tanácsházának használt Hősök terei épületet megkapták iskola céljából- ezt nevezték sokáig „Tanács iskolának” (Ma a Múzeum van falai között)
A növekvő osztályok miatt a Tisza utcán új iskolát építenek 1960-ban. Így megvalósult a lakosság régi kérése, hogy a község állomás felé elnyúlt részén is épüljön iskola, és az ott lakó 6-10 éves gyerekeknek ne kelljen 1,5-2 km. távolságra járni.
1961-ben 12-osztályos gimnáziummá akarják átszervezni az iskolát, ezért a „zsidó iskola” telkén egy 3 tantermes épületet adnak át, de ez is az általános iskola tantermeit gyarapította, miután 1963-ban már megépült a 8 tantermes emeletes, önálló Gimnázium.
A meglévő, sokszor szükségtantermek sem elegendőek. Az iskola történetének legjelentősebb mozzanata, mikor 1973-ban átvehették a régi gimnázium 8 tantermes emeletes épületét, így olyan körülmények teremtődtek meg, ami a környéken egyedülálló volt –tornaterem, rajz, kémia és egyéb szaktermek, de ennek ellenére a nyomasztó tanteremhiány mégsem szűnt meg, mert az ötödik osztályok maradtak a régi épületben, és az alsó tagozat osztályai pedig szétszórtan voltak elhelyezve, egészen 1992-ig öt épületben folyt az oktatás.
Az iskolái közösségi élet fontos és elválaszthatatlan színtere volt az Úttörőmozgalom. Csengerben 1947-ben alakult az első, a 154-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat, Farnas Béla vezetésével. Későbbi csapatvezetők: Bíró Tiborné, Fábián József, Zolnai Katalin, Mezei Jánosné, Vincze Zoltán. 1975-ben a régi katolikus iskolát Úttörőházzá alakították át
Az 1960-as évek elején nagymértékű körzetesítés kezdődött, először Komlódtótfalu és Szamostatárfalva felsősei, majd Szamosangyalos és Szamosbecs következett 1971-től.
1962-ben a csengeri iskola 400 éves jubileumáról nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg, többek között egy kiadvány is elkészült ennek tiszteletére. Ugyanezen esemény kapcsán vette fel hivatalosan a csengeri iskola a „Petőfi Sándor Általános Iskola nevet. – melyet 1962 óta visel.
1968-tól megszervezik a Kisegítő Iskolát. 1973-tól kezdve az iskola tantestületében egyre több, volt csengeri tanulóval, mint tanárral és tanítóval találkozhattunk, a későbbi tantestület szinte ők alkották.
1988-ban Asztalos József nyugdíjba vonult 24 éves szolgálat után, utóda Vincze Zoltán lett.
A nyolcvanas évek végén felmerült egy új Gimnázium építésének gondolata, melyet a Makona építészcsoport el is vállalt- és ez Csernyus Lőrinc építész tervei alapján meg is valósult, ám egyéb okok miatt ezt az épületet az általános iskola vette át. Ezzel Csengerben most már tényleg méltó helyen folyik az oktatás, az idelátogató szakemberek, vagy más iskolákból jövő pedagógusok, külföldiek és hazaiak egyaránt irigységgel vegyes ámulattal nyilatkoznak róla.
A csengeri általános iskola máig is a környék egyik legnagyobb, legrangosabb iskolája. Növendékei közül néhányan országos hírűvé váltak. Tanulóink között volt a hármasugró Európa bajnok Pálóczi Gyula, a Vígh Színház művésznője Eszenyi Enikő, és az 1980-as évek bűvös kocka forgatás világbajnoki második helyezettje: Lábas Attila. Rajtuk kívül a nagy többség is komoly, felelősségteljes posztot tölt be, ezzel is öregbítve a csengeri „Petőfi Sándor” Általános Iskola múltban megalapozott hírnevét.
1992 óta még több sikert tarthatunk számon hiszen tanulóink országos és megyei versenyeken öregbítették iskolánk hírnevét. Mind a tanulmányi mind a sportversenyeken többször hoztuk el a győztesnek járó első helyezést.
A csengeri oktatás 450-edik évfordulóját ünnepelhettük a 2012-es évben, valamint ugyanekkor vettük fel a Makovecz Imre Általános Iskola nevet. Ekkortól a pontos nevünk „Petőfi Sándor” ÁMK és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat, Makovecz Imre Általános Iskolája. Makovecz Imréről – aki településünknek arculatot adott, aki megismertette Csengert az országgal – elsőként neveztünk el iskolát. Amint intézményünk nevéből is látható, nagyon sok lábon állunk s igyekszünk minél magasabb színvonalon kiszolgálni a megrendelői oldalon álló szülőket és gyermekeiket. Nyugodtam mondhatjuk, hogy a Szamos folyó bal partján, az ország szívétől 360 km-re, is azt hisszük, valljuk, hogy méltó ellenfelei lehetünk oktatás, sport, művészetek terén az ország bármely térségének tanulóinak. Hitvallásunk, az iskola küldetésnyilatkozata: „Szeretettel és szakértelemmel tanítani”. A csengeri mamutintézményünkhöz tartozik az urai illetve a csengerújfalui iskola, és az intézménykomplexumunkba több mint 630 diák jár.
A személyi feltételek szempontjából intézményünk minden kritériumnak megfelel. Az engedélyezett álláshelyeink száma az általános iskolában 54 f. A művészeti oktatást 2 fő végzi. Az urai tagiskolában 2 főállású dolgozó, a csengerújfalui tagiskolában szintén 2 főállású pedagógus tanít. A Kossuth úti épületben és a tagiskolákban az alsósok, az Ady úti, fő épületben a felsősök képzése folyik.
A személyi feltételeinket erősítik mindazon pedagógiai asszisztensek, akiket a fenntartó önkormányzat bocsátott rendelkezésünkre.
Nevelő-oktató munkánk végső célja azt jelenti, hogy képessé kell tennünk a gyerekeket arra, hogy az írás, olvasás, számolás ismereteit készség szinten elsajátítsák. Mai szóhasználattal, kompatibilis tudással rendelkezzenek. Nevelési elveink, gyakorlatunk Móra Ferenc gyönyörű sorait valósítja meg: „ A szeretet az élet ”. Bizton állíthatjuk, hogy intézményünk felveszi a versenyt az oktatás, a sport, a művészetek terén az ország bármely általános iskolájával. Mindezek ékes bizonyítéka a különböző megmérettetéseken elért szép sikereink sora, a kompetencia mérés eredményei, továbbá a több tíz vagy több száz kilométerről hozzánk látogató iskolák vezetőinek és pedagógusainak véleménye. A művészeti tevékenységek közül zongora-és szolfézs oktatásban részesülhetnek a gyerekek ezért minősített művészeti iskola címmel is rendelkezik intézményünk.
Pedagógiai szakszolgálatunk nevelési tanácsadással, logopédiai ellátással, és továbbtanulási-pályaválasztási tanácsadással is foglalkozik. Ezt a feladatot főállású pszichológus, fejlesztőpedagógus és logopédusok látják el.
6 Kiemelt nevelési területek:
• Nemzeti értékeink megismerése és megbecsülése, hazaszeretetre nevelés
• A tanulók neveltségi szintjének fejlesztése
• A társadalmi együttélési szokások és szabályok mélyítése
• Egészséges életmód hangsúlyozása
• Feszültség oldása, a szorongás kiküszöbölése
• A tanulóink személyiségének minél szélesebb körű fejlesztése
Tanórán kívüli tevékenységeink:
• Hangversenysorozat
• Rendhagyó órák
• Karácsonyi Hangverseny
• Tanulmányi és szakmai kirándulások
• Úszásoktatás
• Színházlátogatás
• „Almanap”
• „Almavirág Ünnep”
• Jótékonysági Bál
• Német nyelvi fesztivál
• Zászló fel-le vonás
• Szülői értekezletek, fogadóóra, „nyilt-nap”
• „Petőfi”-hét
• Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről
• Farsang
• Jótékonysági bál
• Szeretetnap
• Művészeti iskolások gálaműsora
• Diáknap
• Nemzetközi labdarúgó torna
• Kihívás napja
• „Makovecz nap”
Fontosnak tartjuk Csengerben a munkára nevelést, ezért 30 órás délutáni foglalkozások keretei között megvalósuló modulokat rendezünk. A fiúk kerékpár-szerelési, és KRESZ ismereteket vagy mezőgazdasági és állattenyésztési, a lányok szabás-varrás, horgolás, kötés, keresztszemezés, háztartási ismereteket tanulhatnak meg a 15×2 óra alatt. A nemzeti öntudat kialakítása érdekében minden hónap első munkanapján 7:45-től „Zászlófelvonást” tartunk, ahol egy-egy osztály (ezen belül HH-s, HHH-s tanulók) felkészül valamilyen nemzetünkkel kapcsolatos eseményből, vagy dologból (miért harangoznak délben?, Mi az az országalma? stb.) és néhányan elszavalnak egy verset. Az eseményt zászlófelvonás zárja, amikor mindenki hangosan énekli Himnuszunkat. A hónap utolsó napján a húszas szünetben hasonló forgatókönyv szerint zászlólevonás, a Szózat éneklése közepette. Iskolánkban működik egy a „Bennem rejlő vezető” néven futó program.
A XXI. században, szinte kivétel nélkül minden ember belső indíttatása, hogy kiváló lehessen valamiben. Az általános iskolai tehetséggondozás, napjainkban legkézzelfoghatóbban az egyes tantárgyakra, ezen belül pedig a kivételes adottságokkal megáldott gyermekekre, fókuszál, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között. Ellenben nem fektet hangsúlyt az életvezetési kompetenciák fejlesztésére. Úgy gondoljuk, komoly szemléletváltozásra van szükség e terület vonatkozásában, mert a nevezett attitűdök elsajátítása, életvitellé válása a szorzótábla, vagy a kerékpározás megtanulásához hasonlatos folyamat, mégsem tudott eddig beágyazódni a közoktatás merev rendszerébe. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően ismertük meg a pedagógusnak és tanulónak egyaránt hasznos szemléletformáló lehetőséget. Stephen R.Covey “A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása” című könyvére épülő, “A bennem rejlő vezető” programot, melynek köszönhetően a hagyományostól eredményesebb iskolai kultúra kialakítását tűztük ki célul magunk számára. Eddigi tapasztalataink nagyon kedvezőek. Tanóráinkon továbbra is a képességfejlesztés előtérbe helyezésére, a felesleges ismeretek, adatok helyett a kulcskompetenciák, a gondolkodási műveletek fejlesztésére (pl. gyakoribb szóbeli számonkérés, vázlatírás a tanulás tanítása érdekében) helyezünk fő hangsúlyt. Mindezek legfőbb megnyilvánulási területei azon osztályok, ahol bevezetésre kerültek és folytatódnak a TÁMOP 3.1.4 számú és „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése” nevű pályázat keretei között megvalósítandó feladatok. Nagy hangsúlyt fektetünk idén is az esélyegyenlőség megteremtésére, illetve ezzel párhuzamosan kiemelt feladat a tehetséggondozás. Mindkét területet külön pályázatokkal erősítettük meg.
Az esélyegyenlőség tekintetében tovább folytatjuk az IPR nyújtotta lehetőségek kiaknázását, valamint a TÁMOP 3.3.2-es számú és „Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás” című pályázatunk 5 éves fenntartási kötelezettségének teljesítését. A tehetséggondozás területén szintén fenntartási kötelezettségünk van a TÁMOP 3.4.3. számú és „Esélynövelő tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen” című pályázatunk kapcsán. 4 pedagógus esetében 1-1 szemléletformáló óra beépítésre került az órarendjükbe, így 160 gyerek elő-és utógondozása valósulhat meg.
További információ iskolánkról itt olvasható.